Mi is az a coeliakia?

Ha a búza, a rozs, a zab és az árpa magjában föllelhető fehérje együttesben – a gluténban – levő gliadin kapcsolatba lép a vele szemben képződő ellenanyaggal, akkor az aktiválódó nyiroksejtek a vékonybél nyálkahártyáját károsítják, s ez nemcsak emésztési és felszívódási zavarhoz vezet, hanem egyéb szervek betegségeivel is társulhat.

A csak nagyon szigorú diétával féken tartható coeliakia (lisztérzékenység) régóta ismert betegség, viszont a bajt okozó faktort, a glutént csupán az ötvenes években fedezte fel a tudomány. A témát különösen időszerűvé teszi a betegséggel küszködők számának növekedése.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a glutén miért okoz egyesek szervezetében, bélrendszerében a gyulladáshoz, illetve az allergiához nagyon hasonló tüneteket. A gyermekkori coeliákia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az ilyen gyerek feltűnően érdektelenné válik és kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. Felnőtt korban is egyre gyakoribb ez a betegség, amely gyakran csak vashiánnyal vagy hasmenéssel és a könyök illetve térdtájak felett, a fartájon, a hát középvonala mentén, a váll és a lapocka felett látható herpesz-szerű bőrjelenséggel hívja fel magára a figyelmet. Ez utóbbi a Dermatitis Herpetiformis (DH), más néven Duhring, melynek kiváltó és fenntartó oka szintén a glutén.
Mivel a coeliakia észlelhető – és gyakran meglehetősen változatos – tünetei csak akkor mutatkoznak, ha a vékonybél nyálkahártyájának jelentős része már elsorvadt, megeshet, hogy a baj túl hosszú idő elteltével válik nyilvánvalóvá.

A betegség definíciója:

A coeliakia – magyar szóval lisztérzékenység – a genetikailag arra hajlamos egyénekben kialakulható autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy a szervezet valamilyen okból önmaga ellen termel egy anyagot, amely elpusztítja saját szöveteit, amely egy egész életen át tartó glutén intoleranciát jelent. A betegség kiváltásáért a gluténnak, népies nevén a sikérnek (amivel a búza minőségét szokták osztályozni a mezőgazdaságban, illetve a sütőiparban) egy speciális fehérjéje, a gliadin a felelős. Ez a kalászos gabonanövényekben (árpa, búza, rozs, zab) található, károsító hatását a vékonybél proximális szakaszában (ez rögtön a gyomor utáni vékonybél szakasz), a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki. A keletkező toxikus anyag teljesen vagy részben elpusztítja a nyálkahártya felszíni sejtjeit, így csökkenti a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódását. Bár a vékonybélnek nem ez az egyetlen feladata, a lisztérzékenység kialakulásában ennek a károsodása a legmeghatározóbb.

A coeliakia előfordulási helyei:

A betegség csak ott fordul elő, ahol az emberek glutén tartalmú ételeket (pl. kenyeret, süteményeket) fogyasztanak; főként Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A genetikai meghatározottság következtében egyes afrikai és ázsiai régiókban igen ritka, mivel ott a gabonafélék közül főleg rizst fogyasztanak. A gluténbevitel nagysága általában egyenesen arányos a mezőgazdasági kultúra fejlettségével. Ezért a coeliakiát általában civilizációs, „úri betegségnek” tartják. (A költségei alapján valóban az!)
Magyarországon a betegség előfordulása ma már gyakoribb a felnőttek, mint a gyerekek körében, de 40 évvel ezelőtt még éppen fordított volt helyzet. A lisztérzékenység gyermekbetegségnek számított. A lisztérzékenységgel foglalkozó szakorvosok (a gasztroenterológusok) feltételezik, hogy a csecsemő és a kisdedkori megjelenés gyakoriságának csökkenése annak tulajdonítható, hogy egyre későbbre tolódik a gluténtartalmú ételek bevezetése a csecsemőtáplálásban. Ezt támasztja alá a WHO Egészségügyi Világszervezetének ajánlása is, amely szerint „fél éves korig a kizárólagos szoptatás” az irányadó a csecsemőtáplálásban. Így nagyobb az esélye annak, hogy a vékonybél-nyálkahártya epitheliális sejtjeivel jól be tudja tölteni az immunrendszer kialakulásában betöltött szerepét, ugyanis részben a vékonybél nyálkahártyájának a feladata bizonyos immunanyagok termelése is.

Forrás:liszterzekeny.hu